A CSELGÁNCSSZAKOSZTÁLY ÚJRA AZ OB I-BEN
A szakosztály 1963 januárjában alakult meg. Első versenyzői a civil életből bekerült sorkatonai szolgálatukat töltő katonákból tevődött ki. Ezek a versenyzők zömében már minősítettek voltak, akik 1963 februárjában a Killián színeiben indultak a Magyar Bajnokságon. Közülük Gémesi József 63 kg-ban magyar bajnoki címet szerzett.
Ebben az időben került a Killiánra Ferencz Attila, akit a testnevelési tanszék vezetése a szakosztály vezetésével és irányításával bízott meg. Edzői teendők ellátását Domonkos László hallgató végezte. 1965-ben Ferencz Attila elvégezte a segédedzői tanfolyamot, majd 1967-ben sikeres edzői vizsgát tett.
Ezektől, az évektől kezdődően a szakosztály megkezdte az utánpótlás-nevelési feladatait. Általában évente 40-60 fiatalt iskolázott be, akik közül válogatta ki a tehetségesebb versenyzőket. 1969-re elérték, hogy gyakorlatilag minden korosztályban tudtak indítani versenyzőt.
Kiemelkedőbb eredményeik közé tartozik az 1977-es Magyar Néphadsereg Bajnoksága, ahol a Bp. Honvéddal együtt holtversenyben a cselgáncs felnőtt csapat az első helyet szerezte meg. Több éven keresztül az úttörő és serdülő korosztályokban sikerült elcsípniük egy-egy magyar bajnoki címet és helyezést.
A szakosztályok között a cselgáncsszakosztály szakmai és pedagógiai munkája elismerést váltott ki a Cselgáncs Szövetség vezetői részéről.
1972-ben a szakosztályt „B” kategóriás szakosztállyá minősítették. A feltételek ebben az időszakban még nem voltak meg sem anyagi, sem szakember vonatkozásaiban. Lényegében egy edző fogta át az összes korcsoport edzését, vezetését és versenyeztetését. A feladatot 1977-től kezdődően tudták megoldani. 1978-ban belépett edzőnek Cziegler Lajos, majd az MTE-vel való egyesülés után már két edzővel és egy új edzéslehetőséggel gyarapodott a szakosztály. A megyei és városi sportszervek felismerték a két szakosztály egyesítésében rejlő előrelépési lehetőségeket és így a két szakosztály egyesítésével, elindulhatott egy egészséges fejlődés.
1979-ben Ferencz Attila átadta a vezetői munkát Cziegler Lajosnak, aki azonban 1980-ban felsőbb tanulmányai folytatása miatt eltávozott.
A szakosztály megint edzői válságba került és felmerült a kérdés, hogyan tovább? A lehetőségek egy főfoglalkozású edző beállításával adódott, így 1981 januárjától Török Ferenc személyében főfoglalkozású edzői státusszal bővült a személyi feltétel. Lényegében 1981-től kezdődött el egy olyan szakmai munka, amely megteremtette a lehetőségét az előrelépésnek. A szakosztályban tevékenykedő gyermekek szüleiből megalakították a szakosztályvezetést, melynek élére Németh János került. Létrehozták az ifjúsági és fegyelmi bizottságokat. Elindult egy olyan szervezeti élet, amely aktívan segítette az edzők munkáját. Az 1981-es év eredményei bizonyítják, hogy az előrelépés minden vonatkozásban megtörtént. Előreléptek a szervező, irányító és szakmai munkában, így az eredmények is emelkedni kezdtek. Míg 1980-ban négy olimpiai pontot szereztek, 1981-ben 34-re nőtt az olimpiai pontok száma. Eredményeiket elsősorban a serdülő csapat kiemelkedő szereplése által érték el. Itt kell megemlíteni, hogy időközben katonai szolgálatra bevonult Orosz Miklós, aki 1981 novemberében a junior EB-n 5. helyet szerzett, amely 20 olimpiai pontot jelentett a szakosztálynak.
A felnőtt csapat 1981 augusztusában visszaverekedte magát az OB I-be. A legkisebbek csapata, a kisdobosok csapatbajnokságon 3. helyet szereztek.
Minősítések terén is elérték a „B” kategóriás szintet, két I. osztályú és három „A” jelvényes ifjúsági sportoló fémjelzi a ’81. év eredményét.
1981-ben az országos bajnokságon helyezést elért versenyzők, illetve edzők:
Török Ferenc edző, Kertész Lóránt edző, Németh Tibor, Sánta István, Kosztya Tamás, Papp Róbert, Eszenyi Károly, Abonyi Tóth József, Soltész László, Barta Attila, Lontai Árpád, Varga Ferenc, Tóth Zsolt, Kovács Péter.
Tóth Zsolt I. helyezett (1981)
Soltész László I. helyezett (1981)
Abonyi Tóth József I. helyezett (1981)
A cselgáncsszakosztály serdülő csapata 1981-ben VI-VII. helyezést ért el.
Összességében a szakosztály a ’81-es évvel nagy lépést tett előre. Hosszú éveken keresztül helyben járt, hisz nem voltak meg a feltételek szakmai vonatkozásban az előrelépésre, most az FSE vezetése és a városi, megyei sportszervek támogatásával sikerült szakmailag előrelépni, melynek eredménye, ha szerényen is, de bíztató a jövőre nézve.
A szakosztályban dolgozó fiatalok szeretik szakosztályukat, összetartóak, akik mindent megtesznek azért, hogy a Honvéd Killián FSE hírének minél több dicsőséget szerezzenek.
A SPORTLÖVŐSZAKOSZTÁLY A SPORTÁG NÉPSZERŰSÍTÉSÉBEN AZ ÉLEN JÁR
A szakosztály tevékenysége elsősorban a hadseregbajnokságra való felkészülést, a katonafiatalok lőismereteinek és –jártasságának bővítését szolgálja.
A lövészet népszerűsítésének érdekében történelmi évfordulóinkhoz kapcsolódóan a város üzemeinek, intézményeinek, a társfegyveres testületek csapatainak részvételével nagy érdeklődést kiváltó versenyeket bonyolítanak le.
A tömegversenyeken kitűnt fiatalok lehetőséget kapnak a szakosztály kereteiben történő felkészülésre, a magasabb szintű követelmények teljesítésére.
A főiskola csapata 1981-ben kiemelkedően jó eredményt ért el a Néphadsereg-lőbajnokságon. A géppisztoly 2. sz. lőgyakorlat versenyszámot a főiskola csapata MN csúcsot lőve nyerte. A kimagasló eredmény résztvevői voltak: Nagy Mihály őrvezető, Lukács Ferenc, Fekete Ferenc és Kiss Dezső hallgatók.
Ugyanezen fegyvernemben az egyéni MN bajnokságot Nagy Mihály őrvezető nyerte.
MEGHONOSODOTT A MUNKAHELYI OLIMPIA
Főiskolánk dolgozói már az 1960-as évek végétől rendszeresen részt vesznek a városi tömegsportbizottság által rendezett sportversenyeken. Az első időkben csak kispályás labdarúgásban és asztaliteniszben, az évek folyamán egyre több sportágban kapcsolódtak be a versenyekbe.
Jelentős tömegeket vonzott az általunk rendezett „Barát Kupa” kispályás labdarúgótorna, a „Főiskola Mozdulj” és a „Sport-turmix” játékos sportvetélkedő.
A munkahelyi olimpia városi sportrendezvényein négy sportágban – kispályás labdarúgásban, asztaliteniszben, tekében és lövészetben – képviselték dolgozóink intézményünket.
Az 1981. évre kiírt versenysorozaton elért 84 pont végeredményben a vállalatok, intézmények versenyében a 9. helyet jelentette számunkra.
Legjobb eredményeink
Kispályás labdarúgásban IV. helyezés.
Kispuska-lőversenyen a női csapat 1., a férfi csapat 2. helyen végzett. Az egyéni lőversenyen Botta Dukát Pálné 2., Kovács Lászlóné 3. helyezést ért el.
Férfi tekecsapatunk biztosan végzett az első helyen.
A sportolni vágyó dolgozóinkat az 1982-es évben is gazdag sportprogram várja.
TOOLASLABDASZAKOSZTÁLY A SPORTÁG ÉLVONALÁBAN
EZ ÉVBEN ÜNNEPLI A FENNÁLLÁSÁNAK 15. ÉVFORDULÓJÁT
A 15 év alatt tollaslabdázóink 54 magyar bajnokságot, több száz érmes helyezést, közel 20 kupagyőzelmet értek el. A szakosztály 12 alkalommal vett részt különböző nemzetközi klubtalálkozókon, sportolói 46 alkalommal szerepeltek a magyar válogatottban.
A szakosztály évek óta az OB I-ben szerepel, 1979-ben 3., 1980-ban bajnokságot nyert, 1981-ben a második helyen végzett. A csapat tagjai voltak: Englert István (I. oszt.), Papp József (I. oszt.), Rammer László (II. oszt.), Bozsó Józsfe (II. oszt.), Németh Erzsébet (I. oszt.), Gláser Zsuzsa (I. oszt.), Businé Szilassy Emőke (II. oszt.) sportolók.
Versenyzőink jól szerepeltek a magyar bajnokságon, valamint az első osztályú ranglista versenyeken is. Több első helyezést, de minden számban „dobogós” helyezéseket értek el. A szakosztály 1981-ben 15 főt versenyeztetett, ebből 14 fő ért el különböző minősítési címet. (3 fő I. oszt., 5 fő II. oszt., 2 fő III. oszt., 1 fő IV. oszt., 3 fő ifi „B” jelvényt).
Bemutatjuk a legeredményesebb női, illetve férfi versenyzőt
NÉMETH ERZSÉBET (1957). A Honvéd Killián FSE saját nevelésű sportolója, 7 alkalommal nyert magyar bajnokságot különböző számokban (4 ifjúsági, 3 felnőtt).
A magyar ranglistán 3., I. osztályú húszszoros magyar válogatott.
A magyar bajnokságon egyesben és párosban a harmadik, a „TÍZEK” bajnokságán a második helyen végzett.
A kötelező ranglistaversenyeken minden esetben dobogós helyezést ért el.
ENGLERT ISTVÁN (1958). A Honvéd Killián FSE saját nevelésű, egyben a legrégibb igazolással (1970) rendelkező sportolója. 22 alkalommal nyert magyar bajnokságot különböző számokban (8 serdülő, 8 ifjúsági, 6 felnőtt).
A magyar ranglisták első, I. osztályú 25-szörös magyar válogatott. A magyar bajnokságon egyesben és párosban második, a „TÍZEK” bajnokságán veretlenül első.
A kötelező ranglistaversenyek eredményei alapján 1981-ben „AZ ÉV SPORTOLÓJA” címet érdemelte ki a tollaslabda sportágban.
Tollaslabdacsapatunk a város válogatottjaként Szolnok testvérvárosában, Tallinban 1981. június 26-28-án három város tornáján vett részt. A tornát a Honvéd Killián FSE csapata nyerte. Tallin ellen 7:1, Tartu ellen 6:2 arányú győzelmet aratott.
AZ ATLÉTIKAI SZAKOSZTÁLY
1956 előtt a sportegyesület jogelődje a Légierő SE már működtetett atlétikai szakosztályt. Így elmondható, hogy az FSE legrégibb szakosztálya, 1962 decemberében alakult újjá.
Az elmúlt 20 esztendő alatt a szakosztály versenyzői a különböző szintű versenyeken eredményesen szerepeltek, szép sikereket értek el.
Megfelelő propaganda hiányában az eredmények homályban maradtak. E rövid visszapillantás keretében azokra a sikerekre emlékezünk, amelyekkel kevés C kategóriás szakosztály dicsekedhet.
A szakosztály versenyzője volt 1972-73-ban Paragi Ferenc, a gerelyhajítás világcsúcstartója. A Killián FSE színeiben érte el Szolnokon az ifjúsági Európa-csúcsot 80,06 m-rel. Itt érte el az Érdemes Sportoló címet, itt nyert kétszer magyar bajnokságot kategóriájában, nyert vidékbajnokságot, dobogós volt a Baráti Hadseregek atlétikai bajnokságán, és még hosszan lehetne sorolni eredményeit.
Bizonyára kevesen tudják, hogy Molnár György válogatott középtávfutó, többszörös magyar bajnok a szakosztályban kezdte pályafutását, aki leszerelése után a Vasas SC-ben versenyezve névtelenül meglepetést meglepetésre halmozott. Eredményes versenyzője volt a szakosztálynak Mészáros István rövidtávfutó, aki 1972-ben és 1973-ban az országos II. osztályú bajnokságon 100 és 200 méteren nem talált legyőzőre. A szakosztály jelenlegi edzője, Halász Sándor versenyzőként magasugrásban ért el szép sikereket. 1977-ben országos vidékbajnokságot nyert.
A Killián FSE versenyzői mint katonasportolók a Magyar Néphadsereg bajnokságain a sok értékes dobogós helyezés mellett, több esetben a bajnoki címet is megszerezték.
Hadseregbajnokok
Csoma Tibor – 100 m-es síkfutás (1965)
Kárpáti Béla – 400 m-es síkfutás (1965)
Csoma Tibor – Kgr. célbadobás (1966)
Mészáros István – 200 m-es síkfutás (1972)
Paragi Ferenc – gerelyhajítás (1972)
Katona Sándor – diszkoszvetés (1974)
Zámbó Kornél – gerelyhajítás (1980)
400 m-es mezei csapat (Bodor Imre,
Gyucha László, Tóth Zoltán, Molnár
Attila, Fábián György) (1980)
A MASZ a különböző (junior, ifjúsági) válogatott keretekbe a szakosztály több versenyzőjét beválogatta.
Válogatottak és kerettagok voltak az alábbiak
Paragi Ferenc gerelyhajítás, Katona Sándor diszkoszvető, Laduver Ferenc magasugró, Brenner Pál akadályfutó, Katona Béla középtávfutó, Simon György gerelyhajító, Gyarmati Mihály középtávfutó.
A húsz év távlatában 1972-ben volt a legütőképesebb szakosztály. A jelenlegi célkitűzések, a továbbfejlődés igénye megköveteli, hogy a főiskolai hallgatókra és sorkatonai szolgálatukat teljesítő katonafiatalokra épülő bázis a jövőben az eddiginél jobban kiszélesedjék.
• Bődi László az 1976. évi Hadseregbajnokságon II. helyezést ért el távolugrásban.
• 1976. évi Hadseregbajnokság 4×100 m-es váltója II. helyezést ért el (Bődi László, Fehér István, Sajner Gyula, Kovacsics Ferenc).
• Tóth I. Zoltán többszörös főiskola- és hadseregbajnok.
• Halász Sándor országos vidékbajnok magasugrásban, 210 cm-rel.
A szakosztály eredményes felkészüléssel kívánja biztosítani a versenyzők felkészültségi szintjének megfelelő versenyeztetését, valamint a Magyar Néphadsereg bajnokságain való becsületes helytállást.
A Killián-évforduló kapcsán 1982 májusában ismét megrendezésre kerül a Killián György atlétikai emlékverseny. A sportág népszerűsítése és a színvonalas verseny biztosítása érdekében a sportegyesület ebben az évben is számít Szolnok város és a megye atlétáinak részvételére.
