A magyar mûugrósport kialakulása és fejlõdése

A magyar mûugrósport kialakulása és fejlõdése

A „vízbe ugrás” már az ókori Egyiptomi kultúrában is megtalálható volt. Az erre utaló freskókat a piramisokban találták a kutatásaik során a régészek. Az újkori „mûugrást” a XVII. században az angol tengerészek a szabadidõ eltöltése, illetve bátorságpróba miatt kezdték mûvelni. Az álló hajóról a tengerbe ugrottak, mint az a korabeli hajónaplókban is olvasható.

Hazánkban a többi országhoz képest elég késõn kezdtek a mûugrással foglalkozni. Ausztriában 1881-ben tartották meg az elsõ Országos Mûugró Bajnokságot.
Magyarországon 1890 körül nemcsak Budapesten, hanem a történelmi Magyarország sok városában (Nagyvárad, Nagyszeben, Kolozsvár, Fiume, Újvidék illetve Szeged, Debrecen, Sopron) nyaranta volt mûugróélet. A Magyar Úszó Szövetség 1907-ben alakult.
Nálunk 1910-ben rendezték az elsõ Mûugró Bajnokságot, melyet Rajágh László a MAC versenyzõje nyert meg.
Az elsõ Toronyugró Bajnokságon 1929-ben Vajda László az US Triestina versenyzõje gyõzött.
Erdõs Vera a BEAC színeiben nyeri 1930-ban az elsõ Nõi Mûugró Bajnokságot.
Az elsõ Nõi Toronyugró Bajnok 1936-ban Fonyó Lívia.

Az I. Világháború elõtt uszodánk alig volt, ugródeszkánk jóformán semmi. A Millenáris pályán lévõ uszodában egy gerendákból összeállított hordozható állványt használtak, melyet az ugrók vittek a medence partjára. Az állvány felbillenését úgy akadályozták meg, hogy néhány nagy súlyú ember az állvány aljára telepedett. Az 1911-es Országos Bajnokságot is itt rendezték. 1912-ben hasonló ugróállvány került a Császárfürdõbe. Érdekesség, hogy az állványon kis harang volt, melyet az ugrás elõtt megkongattak, hogy a fürdõzõk ne ússzanak az ugró alá.

1920-ban már Újpesten az UTE uszodában (Népsziget) 1 és 3 méteres mûugró- és 5 méteres tornyot építettek a sportolók részére.
Télen a Hungaria fürdõben tartották az ugrók az edzéseiket. A fürdõ megszûnése után a Rudas fürdõben 1 méteres deszkával és a karzatról ugrottak a versenyzõk, de a 2 méteres vízmélység miatt veszélyes volt az ugrás és betiltották az edzéseket.

„Zwarg bácsi,” (Zwarg József mérleggyáros Bp. III. kerület, Szépvölgyi u. 12) aki legõszintébb barátja volt a mûugró sportnak az I. Világháború elõtt, alatt és után is, saját költségén építtetett állványokat, melyrõl gyakorolhattak a versenyzõk. Az állványt a Batthyány téri katonai uszodában, valamint a Császárfürdõben állították fel. 1925-ig ezeken az állványokon rendezték a versenyeket.
Zwarg bácsi az ugrást tartotta a legegészségesebb testmozgásnak, és még 76 évesen is ugrott azt állványokról.
1925-ben Harmudt Mihály úszómester gyûjtést rendezett egy ugróállvány megépítésére, melyet az elsõ EB-re el is készíttetett a Császár uszodába.

1923 és 1935 között minden évben Középiskolai Bajnokságokat rendeztek Budapesten. Innen kerültek ki a harmincas évek végén, illetve negyvenes években az európai hírû ugrók. Gróf Klebelsberg Kunó oktatásügyi miniszter az anyagi erõforrások megteremtésével elõsegítette a Nemzeti Sport Uszoda felépítését. Hajós Alfréd tervei alapján 1930-ban épült meg a fedett 33 1/3 méteres, mûugrásra is alkalmas uszoda.
Vidéken is sorra épültek az uszodákban az 1 és 3méteres mûugróállványok, de ezeket csak nyáron lehetett használni, mert fedett létesítmény nem volt. Megindult a vidéki mûugró élet Sopronban, Siófokon, Szegeden, Debrecenben, Gyulán, Szolnokon.

1930-ban kezdett edzõsködni Nagy Károly, akit a Magyar Mûugrósport megteremtõjének tartunk. Õ nevelte ki a magyar mûugrósport EB érmeseit és Fõiskolai Világbajnokait.
1936-ban épült meg a Nemzeti Sportuszoda nyitott 50 méteres úszó és szabvány szerinti mûugró medencéje. Az önálló mûugró medencékhez 2 db 3 méteres, 2 db l méteres rugalmas továbbá 10 méteres és 5 méteres szilárd elugró hely is tartozik. Ez a létesítmény nagyon nagy lehetõséget biztosított a sportolóknak. Ezt a negyvenes és ötvenes évek eredményei igazolták.
1936-ban Berlinben vettek részt elõször magyar mûugrók az Olimpián. Hídvégi László, és Hódi László képviselte színeinket. A londoni EB-n 1938-ban bronzérmet szerzett Hídvégi László férfi toronyugrásban.

A II. Világháború a mûugrósport fejlõdését is kettétörte. Budapest ostroma alatt a Nemzeti Sportuszoda 50 méteres úszó medencéjét istállóvá alakították át, a 10 méteres toronyban „Before” légvédelmi ágyú üzemelt. Szerencsére az ostrom alatt komolyabb kár nem keletkezett az uszodában.
1945 tavaszán az edzõk és sportolók takarítják ki az uszodát, és újra megindul az élet. Zságot Irén személyében 1947-ben Fõiskolai Világbajnoka van sportágunknak. 1950-ben a Kinizsi, az Újpesti Dózsa és a Lokomotív nagy fõvárosi klubok voltak, melyek nagyon sok sportolót foglalkoztattak. A kisebb egyesületekben és a vidéki klubokban, Gyulán, Debrecenben, Szolnokon és Szegeden is nagyon sok versenyzõ volt.
Dömény László 1954-ben kiadta a „Mûugró sport oktatása” címû kézikönyvet, mely a leendõ edzõknek nagy segítség.

A BVSC uszoda mûugró létesítménye 1956 nyarára elkészült és így már két komoly létesítménnyel bír a sportág. Itt készül fel a Melburne-i Olimpiára Sihák Ferenc és Gerlach József, valamint itt edzett a BVSC mûugró szakosztályának nagy létszámú versenyzõje.
Sajnos az 1956-os forradalom után a versenyzõk 80 %-a az edzõk 90 %-a külföldre távozik.
1958-ban Budapest rendezi a IX. Úszó, Mûugró és Vizilabda Európa Bajnokságot. Ezen az EB-n Újvári László személyében 3 méteres mûugrásban bajnokságot nyertünk, Márton Jenõ toronyugrásban lett bronzérmes.
A hatvanas évek elején a kilenc budapesti egyesületet négy edzõ irányította. Debrecenben, Szegeden vasutas klubok voltak, Gyulán a Helyipari Sportkör mûködtetett mûugró szakosztályt.

1960-ban Rómában ketten képviselték színeinket, míg Tokióban 1964-ben egy mûugró vett részt az olimpián.
1965-ben megszûnt az FTC és az Újpesti Dózsa mûugró szakosztálya. Jóformán a BVSC mûugró szakosztálya jelentette Budapesten a mûugró sportot, de még mûködött Gyulán, Szolnokon és Debrecenben is mûugró szakosztály.
Sajnos a BVSC mûugró létesítményének 1970-es megszüntetése a létesítmény helyzetünket a harmincas évek színvonalára süllyesztette. Viszont a KSI 1970-es megalakulása és több fiatal edzõ munkába állása újabb fejlõdést adott a mûugró sportnak. Ez a BVSC mûugró szakosztályát is jobb munkára ösztönözte.
A BVSC mûugró szakosztálya 1975-ben az Ungvár utcai általános iskola testnevelõjével karöltve egy sportiskola rendszerû utánpótlást hozott létre. Az innen kikerült sportolók ifjúsági EB éremszerzõ, felnõtt EB-ken döntõs illetve pontszerzõ helyezést értek el.
A KSI 1978-as megszûnése és a versenyzõk az OSC-be igazolása tovább erõsítette sportágunkat.

Az 1980-as moszkvai olimpiára két mûugró került ki. Kelemen Ildikó (BVSC) 8. helye nagy sikere a sportágnak.
A 80-as évek elejére az összes vidéki mûugró szakosztály megszûnt, utoljára a debreceni.
Az 1988-as szöuli olimpián három BVSC versenyzõ vesz részt, Kelemen Ildikó a döntõs XI. helyezést szerezte meg.
1989-ben a MUSZ-tól külön válik a vízilabda és a mûugrás. Megalakul a Magyar Mûugró Szövetség. Alapító egyesületek: BVSC, OSC, és a Hunyadi Szabadidõs SE.

Az 1992-es barcelonai olimpián három nõi versenyzõ vesz részt.
1993-tól napjainkig sok kis egyesület alakul. 1997-tõl a szolnoki Repülõtiszti Fõiskolán mûugró létesítmény és természetesen szakosztály is mûködik Dunay Pál többszörös magyar mûugró bajnok õrnagy, és az MHSZ közremûködésével. A szolnoki uszodában már háromszor rendeztünk nemzetközi versenyt, Olimpiai Reménységek Versenyét a fiatal ugróknak.
A több kis egyesület közül a Laguna Diving Clubban végzett munka eredménye, egy világ élvonalába tartozó versenyzõ kinevelése.
A 2000-es Sydney-i olimpián Lengyel Imre a BVSC versenyzõje a XI. helyen végzett 3m-es mûugrásban.

A mûugrásban végrehajtható ugrások az 1800-as évek végétõl napjainkig nagyon nagy fejlõdésen mentek keresztül.

A mûugrásban 5 csoportból kell a versenyprogramot összeállítani: elõre, hátra, auerbach, delfin, csavar.
Az öt kötelezõ ugrás össznehézségi foka maximálva van, a nõknél és a férfiaknál egyforma.
A szabadon választott ugrások egyike sem egyezhet meg a kötelezõkben már bemutatottakkal. Nehézségi fokuk viszont nincs korlátozva. A nõknél mindegyik csoportból kell választani egy-egy szabadont. A férfiaknál eggyel több, azaz hat szabadon választott van, vagyis valamelyik csoportból két különbözõt is be kell mutatni.

A toronyugrásban van egy hatodik csoport is, azaz a kézállások.
A négy kötelezõ ugrás össznehézségi foka a nõknél és a férfiaknál egyforma. A hat létezõ csoportból, bármely ugrás választható eltérõ csoportokból.
A szabadon választott ugrásoknál a kötelezõ ugrásokat megismételni nem lehet. A meglévõ hat csoportból a nõknek 5, a férfiaknak 6 különbözõ fajta ugrást kell választaniuk, nehézségi fok korlátozás nélkül.

A hír forrása: Mûugrás Portál
http://www.muugras.hu/portal/