műugrás: általános kérdések!

Közzétéve: 2008. Február 14.

Általános kérdések:

Mi a különbség a mûugrás és a toronyugrás között?

A mûugrás rugalmas deszkákról zajlik. Ezek lehetnek 1 méter és 3 méter magasságban. Versenyeken az 1 és 3 méteres számok külön vannak.
A toronyugrás szilárd felületrõl történik 5 méter, 7,5 méter és 10 méter magasságból. A toronyugrás versenyen egy szám, vagyis elméletileg bármelyik magasságból végrehajthatók az ugrások - természetesen az elõre leadott program szerint. Itt azonban vannak bizonyos megkötések: egyrészt Olimpián és világbajnokságokon csak 10 méterrõl lehet versenyezni. Másrészt ifjúsági szinten B kategóriában (14-15 évesek) csak 5 és/vagy 7,5 méterrõl, míg A kategóriában (16-18 évesek) már mindhárom magasságról lehet versenyezni.

· Mi a szinkronugrás?

Szinkronugrásnak nevezzük azt, amikor két ugró egyszerre hajt végre ugrást. Ez lehet ugyanaz az ugrás, vagy váltott ugrás esetén a versenyzõk megegyezõ forgásszámú (pl. 2.5 fordulat) és megegyezõ testtartású (pl. csuka) de váltott irányú (pl. az egyik ugró elõre a másik delfin) ugrást hajtanak végre.
A szinkronugrás elõször 2000-ben a Sydney-i olimpián szerepelt az olimpiai sportok között.
A honlap menüjében baloldalon a "Galéria" pont alatt találhatók hazai versenyzõkrõl készített szinkronugrás képek.

· Van-e érvénytelen ugrás?

Érvénytelen ugrásnak (0 pont) minõsül az ugrás, ha az elõre megnevezett ugrástól az ugró negyed szaltóval vagy többel illetve negyed csavarral vagy többel eltér. Például ha 3 és fél elõre szaltó helyett 3 és negyedet ugrik, vagyis hasra esik. Vagy hátra másfél szaltó 2 és fél csavar helyett, csak 2 és negyed csavart ugrik, tehát csavar hibás az ugrás. Továbbá érvénytelen az ugrás akkor is (és 0 pontnak minõsül), ha mást ugrik, pl. negyed csavarral vagy fél-egy szaltóval többet vagy kevesebbet csinál a versenyzõ. Ilyenkor az ugyan talán önmagában egy létezõ, de már másik számú ugrás, tehát a versenyben mindenképp érvénytelen.

· Sérülésveszélyes-e a mûugrás?

Nem jobban, mint bármilyen más sport. A versenyzõknek szigorú szabályokat kell betartani, soha nem ugorhatnak edzõi felügyelet nélkül, nehogy véletlenül valaki alájuk ússzon. A legtöbb helyen a mûugró medencék el vannak különítve, így abban idegen nem tartózkodhat. Ugrás után a medencébõl a legrövidebb úton ki kell úszni.
A magasabb szintekrõl történõ ugrások esetén túl- vagy alulfordulás esetén, vagyis ha az ugró hasra vagy hátra érkezik nagyot "üthet" a víz. Emiatt a versenyzõk csak akkor mennek magasabbra, ha már elég kontrollal ugranak. A Hajós Alfréd uszoda szabadtéri mûugró medencéjében van úgynevezett habosító rendszer, ami azt jelenti, hogy buborékoltatni lehet a torony alatti vizet, hogy új ugrás esetén rontáskor se üssön akkorát a víz.

· Fiúk és lányok ugyanazokat az ugrásokat tanulják-e?

Igen. Együtt is edzenek, de a versenyeken természetesen külön vannak a fiú és lány versenyszámok. Ijúsági és felnõtt szinten a fiúknak általában egy ugrással többet kell a versenyeken teljesíteni, és általában (az erejüknél fogva) nehezebb ugrásokat mutatnak be. Szinkronugrásban nincs vegyes páros.

· Mi az a kis "törülközõ" amit a mûugrók rendszeresen használnak a medence körül?

Itthon "vileda"-nak (mivel hasonló, nagyon magas nedvszívó képességû anyagból van, mint a közismert konyhai törlõkendõ), külföldön "sammy"-nek (mert Sammy Lee, Greg Louganis, egykori nagyon sikeres többszörös olimpiai bajnok edzõje vezette be használatát) nevezik. A funkciója az, hogy az ugrók a medencébõl kijõve szárazra tudják magukat törölni. Erre két okból van szükség: egyrészt hogy ne fázzanak vizes testtel, másrészt a szárazra törölt test kevésbé csúszik, ami az ugrásindításnál és a csuka illetve hock pozíció tartásánál nagyon fontos.

· Lehet-e ugrás közben "korrigálni", mint ahogy azt például a korcsolyában látjuk.

Nem lehet, mert ha a versenyzõ nem a verseny elõtt írásban leadott sorrendben a megadott ugrásokat mutatja be, akkor érvénytelen lesz az adott ugrás. Vagyis nem lehet "korrigálni" - nem lehet pl. két és fél fordulatos ugrást csinálni 3 és fél fordulatos helyett, ha mondjuk, érzi, hogy nem fog "kijönni". Ilyenkor - legyen az akár a legtökéletesebben kivitelezett két és fél fordulatos ugrás is, akkor is 0 pontos lesz, mivel érvénytelen. Az érvénytelen ugrásról fentebb már szó volt.

Ugyanakkor edzés során természetesen van ilyenfajta korrigálásra lehetõség: amennyiben érzi az ugró hogy az ugrás nem fog "kijönni", korábban "kinyithat", és egy fordulattal kevesebb, de jó ugrást tud teljesíteni, és megfelelõ pozícióban a vízbe érkezni.

· Milyen ugrásfajták léteznek?

Hat ugrás csoport létezik.
1, Az elõre ugrások, amikor a versenyzõ elõre, a vízzel szemben áll ki az elugróhely végére, és elugrás után elõre forog.
2, A hátra ugrásoknál a versenyzõ a víznek háttal áll ki az elugróhely szélére és elugrás után hátra forog.
3, Az Auerbach ugrásoknál az ugró a vízzel szemben áll ki és elugrás után hátrafelé forog.
4, A delfinugrásoknál az ugró háttal áll ki a vízhez képest és elugrás után elõrefelé forog.
5, Csavar ugrások - a test hosszanti tengelye mentén történõ forgások. Bármely forgás iránnyal kombinálható.
6, Kézállásugrások. Kézenállásból 3 féle forgás irányba (elõre, hátra és Auerbach) indított szaltók és csavarok.
Kézenállásugrások csak toronyból vannak. A többi 5 fajta ugrást mind deszkáról, mind toronyból ugorják.

· Mi az a loncs?

Angolul 'launch'-nak, magyarul loncsnak mondjuk az a derékra szerelhetõ "vastag övet," melynek segítségével az új ugrások tanulása könnyebbé válik. A loncs két oldalt csigákkal az elugróhely fölötti mennyezetre van erõsítve. A két kötél végét az elugróhely mellett álló segítõ fogja. Ha a segítõ meghúzza a kötelet, a loncsban lévõ ugrót a magasba emeli. Ennek szerepe az ugrások tanulásánál az, hogy az ugrás végén az ugrót a segítõ csak lassan (vagy egyáltalán nem) engedi le. Így lassítva, a leérkezés félelme nélkül lehet tanulni az ugrásokat. Loncsot többnyire gumiasztal fölé szerelnek, de van deszka fölé szerelhetõ is, (így az ugrót beengedik a vízbe.)
Létezik gumis loncs is, amikor segítõ nélkül dolgozik az ugró, a gumi csak lassítja a mozgását.
Sajnos Budapesten nincs loncs, így versenyzõink külföldi edzõtáborokban tudják csak ezt az igen hasznos eszközt igénybe venni.

· Mibõl áll egy tipikus mûugró edzés?

Különbözõ mûugró edzések léteznek. Van amikor alapozásnál a partról a legegyszerûbb gyakorlatokat nagy darabszámmal gyakorolják az ugrók. Van amikor egy-egy új ugrás tanulásánál az egész edzés ennek elõkészítésére megy el, és talán csak 3 új kísérlet történik. Van verseny elõtti edzés, amikor minden versenyugrásból csak 2-3db-ot ugranak a versenyzõk. Az év folyamán talán a legtöbbször olyan edzés van, amikor rövid kispartos bemelegítés után 2-3 féle ugrást készítenek elõ és gyakorolnak egész edzésen az ugrók.
A vízi edzéseken kívül rendszeresen vannak tornatermi (erõnléti és rugalmasságot fejlesztõ) foglalkozások, idõnként gumiasztalos edzések, valamint a válogatott versenyzõk számára balett és tánc is a mozgáskoordináció és kivitelezés fejlesztésére.

· Melyek az úgynevezett mûugró nemzetek?

Egyértelmûen érezhetõ a kínai fölény, továbbá kiemelkedõen jók az amerikai, ausztrál, német, orosz, ukrán mûugrók. Számítani kell még a kanadai, mexikói, olasz versenyzõkkel is.